Navigation Path: Home > The European Central Bank > Szervezeti felépítés > Feladatok > Pénzügyi stabilitás és felügyelet
A pénzügyi stabilitás kiemelt szerepet játszik a pénzügyi rendszerben és a gazdaság egészében – amint azt a jelenlegi válság is mutatja. Ha ehhez hozzávesszük, hogy napjainkban egyre több pénzügyi intézmény egyszerre több országban vagy akár kontinensen fejti ki tevékenységét, megállapíthatjuk, hogy a globális pénzügyi rendszer stabilitása még nagyobb jelentőséget kapott.
A pénzügyi rendszer a következő elemekből épül fel:
A pénzügyi rendszer védelme és stabilitásának biztosítása érdekében meg kell határozni a kockázatok fő forrásait és a rendszer legsebezhetőbb pontjait, majd valamennyi érintett féllel (pénzügyi intézmények, felügyeletek) meg kell ismertetni őket.
A pénzügyi válsággal szemben az első védelmi vonalat maguk a bankok, a biztosítótársaságok és az egyéb pénzügyi intézmények alkotják. Az ő feladatuk ugyanis saját működő- és fizetőképességük megőrzése, a hitelfelvevők hitelképességének elbírálása és ezen keresztül a vállalt kockázatok kezelése.
A második védelmi vonalban az állami intézmények intézkedései találhatók a pénzügyi válság megelőzésére, illetve a már begyűrűzött válsághelyzetek hatásainak minimalizálására. Ezen intézkedések a következők lehetnek:
Ha mindezen intézkedések ellenére a pénzügyi intézmények mégis bajba kerülnének, előfordulhat, hogy az állami szerveknek kell beavatkozniuk.
A pénzügyi stabilitással összefüggésben az EKB-nak/eurorendszernek négy feladatköre van.
Az EKB a Központi Bankok Európai Rendszerével (KBER) karöltve szisztematikusan figyelemmel kíséri az euroövezet/Európai Unió bankrendszerének és egyéb pénzügyi szektorainak ciklikus és strukturális folyamatait. Mindezzel célja a rendszer sérülékeny pontjainak felderítése és ellenálló képességének ellenőrzése.
Az értékelést az Európai Unió nemzeti központi bankjaival és felügyeleti hatóságaival együttműködésben végzik a KBER Bankfelügyeleti Bizottságán keresztül. Magában az EKB-ban több szervezeti egység is foglalkozik a pénzügyi stabilitás nyomon követésével és értékelésével: Pénzügyi Stabilitás és Felügyelet mint koordinátor, Közgazdasági Elemzés, Piaci Műveletek, Nemzetközi és Európai Kapcsolatok, Pénzforgalom és Piaci Infrastruktúrák.
Pénzügyi stabilitási elemzések több jelentésben is napvilágot látnak, így például a Financial Stability Review (Pénzügyi stabilitási jelentés), az EU banking sector stability (Az EU bankrendszerének stabilitása) és az EU banking structures (A banki tevékenység európai uniós struktúrái) című angol nyelvű kiadványokban, valamint az EKB Éves jelentésében. Kiadványok a pénzügyi stabilitás és felügyelet témakörében
Az EKB-hoz szakértői hátteréből adódóan gyakran fordulnak uniós és nemzeti hatóságok azzal a kéréssel, hogy közreműködjön a pénzügyi intézményekre vonatkozó pénzügyi szabályok és felügyeleti követelmények megtervezésében és meghatározásában. Az is előfordul, hogy a bank saját kezdeményezésre kapcsolódik be a tárgyalásokba. Függetlenül attól, hogy tanácsára igényt tartanak-e vagy sem, jelenléte biztosítja a pénzügyi stabilitási szempontok érvényesülését.
Az EKB
A központi bankok (nevezetesen az EKB és a KBER) és az uniós felügyeleti hatóságok elsősorban a KBER Bankfelügyeleti Bizottságában (BSC) fejtik ki közös tevékenységüket. A bizottságot 1998-ban azzal a céllal hozták létre, hogy segítsen végrehajtani a KBER prudenciális felügyelettel és pénzügyi stabilitással kapcsolatos jogszabályban előírt feladatait. A BSC az EKB, a KBER-tag központi bankok, valamint azon országok bankfelügyeleti szerveinek magas rangú képviselőiből áll, amelyekben nem a jegybank látja el a bankfelügyeleti feladatkört.
A jó együttműködés és a gyakori információcsere egyaránt elengedhetetlen a pénzügyi stabilitás fenntartásához mind normál körülmények között, mind válság idején. Amennyiben válságkezelésről vagy -elhárításról van szó, a pénzügyminiszterek is bekapcsolódnak a közös munkába. Hogy az együttműködés konkrét formát öltsön, a hatóságok együttműködési megállapodást írtak alá. A lefektetett eljárásokat időről-időre felülvizsgálják és tesztelik pénzügyi válságszimulációk és egyéb vizsgálatok keretében.
A fenti feladatkörök mellett az eurorendszer közvetlenül felelős a pénzügyi piaci infrastruktúrák felvigyázásáért. Ezek a háttérrendszerek teszik lehetővé a pénzeszközök, az értékpapírok és egyéb pénzügyi instrumentumok mozgatását az eladók és a vevők, illetve a hitelezők és a hitelfelvevők között. E funkciójuknak köszönhetően a pénzügyi rendszer egyik kulcselemének számítanak, és a teljes rendszer stabilitása szempontjából nélkülözhetetlenek. A felvigyázás célja biztosítani zökkenőmentes működésüket, valamint azt, hogy a bennük keletkező esetleges zavarok ne vezessenek rendszerkockázathoz, továbbá ne veszélyeztessék a pénzügyi rendszer és a gazdaság egészét.
Felvigyázás
Az EKB/eurorendszer feladatait Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 127.4, 127.5 és 282.5 cikke, valamint a KBER alapokmányának 3.3, 4. és 25.1 cikke rögzíti. A felvigyázás az EKB következő feladatköreibe illeszkedik bele: a pénzforgalmi rendszerek zökkenőmentes működésének elősegítése, valamint az uniós és egyéb országokat is magukba foglaló elszámolási és teljesítési rendszerek hatékony és megbízható működésének biztosítása (Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 127.2, valamint a KBER-alapokmány 3.1 és 22. cikke).
A pénzügyi stabilitás uniós intézményrendszere két elemen alapul, ezek a válságmegelőzés, valamint válságkezelés és -elhárítás. Az EKB és az eurorendszer mindkettőből kiveszi részét, elsősorban a pénzügyi stabilitás értékelésén keresztül.
2008-ban néhány neves szakértőből megalakult az úgynevezett de Larosière csoport, amely azt a feladatot kapta, hogy javaslatokat dolgozzon ki az Európai Unió pénzügyi felügyeletének javítására. A csoport 2009 februárjában napvilágot látott jelentésében elismerte, hogy a pénzügyi válságért részben a pénzügyi szabályozás és felügyelet hiányosságai tehetők felelőssé, egyszersmind sürgette az Európai Uniót, hogy a szabályozásban új irányvonalat jelöljön ki, szorosabban hangolja össze a felügyeleti tevékenységet és tegye hatékonyabbá válságkezelési eljárásait. Konkrétan azt javasolta, hogy a megerősített európai pénzügyi felügyeleti intézményrendszer alapja két, újonnan létrehozandó intézmény legyen, amelyek mikro- és makroprudenciális felügyeleti funkciót töltenének be uniós szinten.
Miután 2009 júniusában az EU vezetői áldásukat adták az elképzelésre, az Európai Bizottság 2009. szeptember 23-án törvényjavaslatot nyújtott be a következő intézmények megalapítására:
Jelenleg a javaslatok tanácsi és parlamenti vitája folyik.
További felvilágosításért lásd a Pénzügyi szolgáltatások felügyeleti és bizottsági struktúrája linket.
A pénzügyi válságoknak beláthatatlan társadalmi következményei lehetnek, amelyek költsége jóval meghaladhatja az egyes bankok veszteségeit. Az Európai Unióban a bankoknak és a pénzügyi intézményeknek joguk van szolgáltatásaikat más országban is kínálni. Ennek két módja lehet: vagy közvetlenül a határon keresztül, vagy külföldi fiókok, illetve leányvállalatok alapításával. A pénzügyi stabilitás értékelésénél tehát figyelembe kell venni az országhatáron átnyúló tevékenységet is. Az érintett országos hatóságoknak ezért szorosan együtt kell működniük külföldi partnereikkel.
A pénzügyi stabilitás megőrzésére és a válság elkerülésére a prudenciális szabályozás (maguk a szabályok) és a prudenciális felügyelet (a szabályok betartatása) együttes gyakorlata alakult ki.
A prudenciális szabályozás alapja a többé-kevésbé harmonizált uniós szintű szabályozási keretrendszer, amelyért jórészt az Európai Bizottság felel. A tagállamok pénzügyminisztereinek feladata ezen jogszabályok átültetése országuk jogrendszerébe.
Az országos felügyeletek látják el a prudenciális felügyeletet tagállami szinten. A felügyeleti szervek közti együttműködés fórumai jelenleg az úgynevezett Lámfalussy-féle 3. szintű felügyeleti bizottságok, amelyek rendszeresen összeülnek az uniós tagállami felügyeletek közötti konvergencia és együttműködés javítására. E bizottságok a következők:
Az EKB, valamint a felügyeleti feladatkörrel nem rendelkező központi bankok szavazati jog nélküli tagjai a CEBS-nek.
Uniós szinten rendszeresen nyomon követik és értékelik a pénzügyi stabilitást. A Gazdasági és Pénzügyi Bizottság (EFC) a Pénzügyi Stabilitási Kerekasztal (FST) keretében félévente áttekinti a pénzügyi stabilitási kérdéseket. A testület a pénzügyminisztériumok, nemzeti központi bankok, az EKB és az Európai Bizottság magas rangú tisztviselőit, valamint a KBER Bankfelügyeleti Bizottságának és a Lámfalussy-féle felügyeleti bizottságoknak az elnökeit tömöríti. Az EFC-FST készíti elő az ECOFIN Tanács pénzügyi stabilitási témájú megbeszéléseit.
Ha a pénzügyi piac(ok), a pénzügyi közvetítők vagy infrastruktúrák működésében valami oknál fogva zavar keletkezik, előfordulhat, hogy az állami hatóságoknak kell beavatkozniuk.
A válság kezelésére és a zavar elhárítására a hatóságok többféle intézkedést tehetnek. Íme néhány példa:
Az Európai Unió válságkezelési rendszerének célja gondoskodni arról, hogy az uniós felügyeletek, központi bankok és pénzügyminisztériumok kicseréljék egymás között az információkat és alkalmazzák az együttműködési eljárásokat. 2008 júniusában ezek az intézmények együttműködési megállapodást írtak alá a pénzügyi válsághelyzetekben való kooperációról.
Ebbe a témakörbe tartozik a fizetésképtelen bankok, illetve egyéb pénzügyi intézmények kezelése, továbbá a hitelnyújtók, nevezetesen a betétesek védelme. Lehetséges intézkedések:
A válságkezelést és -elhárítást célzó intézkedések hatékonyságát uniós szinten rendszeresen tesztelik pénzügyi válságszimulációs vizsgálatok keretében. Az EU pénzügyi stabilitási intézményrendszerét tagállami szintű szerveződések (pénzügyi stabilitási bizottság, egyetértési megállapodás, egyéb formális vagy informális koordinációs eszközök) egészítik ki.
A hitelintézetek prudenciális felügyeletéhez és a pénzügyi rendszer stabilitásához kapcsolódóan az eurorendszer többféle módon segít abban, hogy az illetékes országos hatóságok munkája zökkenőmentes legyen. Ennek jegyében:
Ami 2007 augusztusában még nem tűnt többnek, mint némi zavar a pénzügyi rendszer egy-egy jól körülhatárolható szegmensében, az azóta világméretű gazdasági és pénzügyi válsággá terebélyesedett: vállalatok mennek csődbe, nő a munkanélküliség, a befektetők pénzt veszítenek, a kormányoknak pedig nagy anyagi áldozatokat kell hozniuk azért, hogy megmentsék a bankrendszert az összeomlástól.
A globális pénzügyi rendszerre továbbra is nagy nyomás nehezedik:
Bővebb információk a Financial Stability Review című EKB-kiadvány legújabb számában olvashatók.
