BEVEZETÉS

2007. szeptember 13. - Havi jelentés

Az EKB Kormányzótanácsa 2007. szeptember 6-i ülésén a rendszeres közgazdasági és monetáris elemzés alapján változatlanul hagyta az eurorendszer irányadó refinanszírozási műveleteinek 4,00%-os minimális ajánlati kamatlábát, valamint az aktív oldali és a betéti rendelkezésre állás kamatlábának 5,00%-os, illetve 3,00%-os szintjét. A Kormányzótanács előző ülése óta beérkezett információk megerősítették, hogy a középtávú árstabilitási kilátásokat továbbra is felfelé irányuló kockázatok övezik, amint az a közgazdasági és a monetáris elemzésből egyaránt kiderül. A beérkező makrogazdasági adatok szintén megerősítik, hogy az euroövezet gazdasági fundamentumai erősek, egyszersmind alátámasztják a kedvező a középtávú reál-GDP-növekedési kilátásokat. Ilyen feltételek mellett az EKB monetáris politikája továbbra is inkább alkalmazkodónak tekinthető a többek között élénk pénzmennyiség-növekedés és hitelkiáramlás jellemezte övezetben. Ugyanakkor a pénzügyi piacok utóbbi hetekben tapasztalt kilengései és a kockázatok újraértékelése növelte a bizonytalanságot. Mivel ilyen nagyfokú a bizonytalanság, indokolt a további információgyűjtés és az új adatok megvizsgálása, még mielőtt további monetáris politikai következtetéseket lehetne levonni az EKB középtáv-orientált, árstabilitás-központú monetáris politikai stratégiájáról. A Kormányzótanács ennek megfelelően rendkívül gondosan kísér figyelemmel minden folyamatot. Ezen helyzetértékelés alapján, továbbá határozott és gyors fellépéssel a Kormányzótanács biztosítani fogja, hogy az árstabilitási kockázatok középtávon ne realizálódjanak, valamint, hogy a középtávú inflációs várakozások továbbra is szilárdan az árstabilitásnak megfelelő szinten legyenek rögzítve, hiszen mindez kiemelten fontos a pénzügyi piaci ingadozások és a megnövekedett bizonytalanság jellemezte időszakokban. Ami a pénzügyi piacokat illeti, a Kormányzótanács az elkövetkező időszakban változatlanul kiemelt figyelemmel kíséri majd a folyamatok alakulását.

Elsőként a közgazdasági elemzést áttekintve, a rendelkezésre álló adatok arra utalnak, hogy az euroövezet gazdasága továbbra is tartósan bővül. Az övezet reál-GDP-jének negyedéves növekedése az előző negyedévi 0,7%-ról 0,3%-ra esett vissza a második negyedévben. A növekedési adatok értékelésekor azonban kellő figyelmet kell szentelni a ráták volatilitásának. Ennek megfelelően a gazdasági növekedés 2007 első felének egészét tekintve összhangban volt a potenciális növekedéssel. A harmadik negyedévre vonatkozó, különböző bizalmi felmérésekből és mutatókon alapuló becslésekből származó növekedési adatok összességében továbbra is kedvezőek, és alátámasztják a helyzetértékelést, miszerint a reál-GDP tartósan bővül. Kiemelendő, hogy a munkanélküliségre vonatkozó legfrissebb adatok kedvezőek, továbbá, hogy augusztusban valamennyi bizalmi mutató magas volt. A világgazdasági növekedése várhatóan továbbra is erőteljes marad, lévén, hogy az Egyesült Államok növekedésének valószínűsíthető lassulását várhatóan nagyjából ellensúlyozza a feltörekvő piacok változatlanul élénk dinamikája, ami továbbra is támogatja az euroövezeti kivitelt és a beruházásokat. A fogyasztás is idővel várhatóan tovább gyorsul, összhangban a rendelkezésre álló reáljövedelem alakulásával, ahogy a foglalkoztatási feltételek tovább javulnak. Ennek ellenére a pénzügyi piacok megnövekedett volatilitásának és a kockázatok átárazódásának teljes lehetséges reálgazdasági hatását szem előtt tartva megfelelően nyomon kell követni a gazdasági folyamatok alakulását.

Ezek a kilátások szintén türköződnek az EKB szakértőinek az euroövezetre vonatkozó 2007. szeptemberi makrogazdasági prognózisában, amely most első ízben Ciprusra és Máltára is kiterjed. A prognózis az éves átlagos reál-GDP-növekedést 2007-ben 2,2% és 2,8%, 2008-ban pedig 1,8% és 2,8% közé teszi. Az eurorendszer szakértőinek júniusi prognózisával összehasonlítva a 2007-es reál-GDP-növekedésre vonatkozó sáv némileg lefelé módosult, ami elsősorban a kissé magasabb olajárfeltevést, valamint a magasabb átlagos kockázati felár miatti szigorúbb piaci finanszírozási feltételeket tükrözi.

A Kormányzótanács álláspontja szerint a közölt sávok kitűnően példázzák a közgazdasági prognózisokat övező általános bizonytalanságot, amit a pénzügyi piacok jelenlegi kilengéseit tekintve érdemes újra kiemelni. A növekedési prognózist övező kockázatok a lassulás irányába mutatnak, és elsősorban a kockázatok jelenlegi pénzügy piaci újraértékelésének vélhetően átfogóbb hatásával, a globális egyensúlyi problémákkal, a protekcionista nyomással, valamint a további olaj- és nyersanyagár-emelkedésekkel hozhatók összefüggésbe.

Az árak alakulását tekintve, az Eurostat gyorsbecslése szerint az éves HICP-infláció üteme 2007 augusztusában 1,8% volt, vagyis nem változott az előző havihoz képest. Az év hátralévő részében azonban az inflációs ráta valószínűleg ismételten 2% fölé emelkedik. Az EKB szakértőinek 2007 szeptemberi prognózisában 2007-re 1,9% és 2,1%, 2008-ra pedig 1,5% és 2,5% közötti éves HICP-infláció szerepel. 2008-ban a közvetett adók és az energiaárak enyhülő hatását várhatóan ellensúlyozza majd a magasabb fajlagos munkaköltség okozta nyomás. Az eurorendszer szakértőinek 2007. júniusi prognózisával összehasonlítva, a 2007-re és 2008-ra megállapított új sávok a korábbiakon belül helyezkednek el.

A Kormányzótanács úgy véli, hogy ezen áralakulási kilátásokat felfelé mutató kockázatok övezik. Ezek közé tartozik a közvetett adóknak az eddig előre jelzettnél nagyobb mértékű emelése, valamint az olajárak és a mezőgazdasági termékek árainak további emelkedése. Még lényegesebb, hogy a jövedelmek vártnál erőteljesebb mértékben emelkedhetnek, illetve növekedhet azoknak a piaci szegmenseknek az árazási ereje, amelyekben kevésbé élénk a verseny. Mivel az ilyen fejlemények felfelé irányuló inflációs kockázatokkal járnának, alapvető fontosságú, hogy az érintett szereplők felelős magatartást tanúsítsanak. E kockázatok potenciális realizálódását – illetve csökkenését – gondosan figyelemmel kell kísérni.

A monetáris elemzés megerősíti, hogy az árstabilitást közép-, illetve hosszabb távon a magasabb infláció irányába mutató kockázatok övezik. A legfrissebb rendelkezésre álló adatok tanúbizonysága szerint (amelyek a július végéig tartó periódust foglalják magukba) a pénzmennyiség és a hitelállomány továbbra is erőteljes ütemben bővül. Türközi mindezt az M3-nak, vagyis a szélesebb értelemben vett monetáris aggregátumnak a júliusi, éves szinten 11,7%-os, tehát gyors növekedése, továbbá az MPI-k által a magánszektornak kihelyezett hitelek dinamikája, amely éves szinten továbbra is kétszámjegyű ütemben bővül.

A pénzmennyiség-alakulás monetáris politika szempontjából releváns trendjeinek megállapításakor és értékelésekor fontos, hogy a rövid távú kilengéseken, illetve az átmeneti tényezőknek a konkrét monetáris aggregátumok alakulására gyakorolt hatásán túlra tekintsünk. Kellően átfogó és középtávra összpontosító nézőpontból számos jele mutatkozik annak, hogy a rövid lejáratú kamatlábak előző negyedévekben tapasztalt emelkedése befolyásolta a monetáris folyamatokat. A kamatemelések révén például az M1 szerényebb mértékben bővült, mivel emelkedett az M3 leglikvidebb összetevőinek pénztartási költsége. A magasabb rövid lejáratú kamatok szintén szerepet játszottak abban, hogy némileg stabilizálódtak az MPI-k magánszektornak nyújtott hitelkihelyezései (jóllehet bővülésük továbbra is kétszámjegyű); ezen belül a lakásár-emelkedés és az ingatlanpiac lassulásával párhuzamosan visszaestek a háztartások hitelfelvételei. Ezek a folyamatok azonban egyelőre még nem fejtették ki teljesen a monetáris expanziót fékező hatásukat, mivel a hozamgörbe ellaposodása miatt vonzóbbakká váltak a pénzeszközök a kevésbé likvid hosszabb lejáratú instrumentumokhoz képest, ez pedig felduzzasztotta a szélesebb értelemben vett pénzaggregátumot. Megemlítendő továbbá, hogy a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek az utóbbi hónapokban újból élénk bővülést mutatnak.

A jelenlegi helyzetben hangsúlyozni kell, hogy a pénzügyi piaci nyugtalanság átmenetileg jelentősen befolyásolhatja a pénzmennyiség alakulását. Korábbi hasonló időszakokban a magánszektor kockázatérzékelése és kockázathoz való viszonya, illetve az ebből adódó portfólióátrendeződések nagy hatással voltak a monetáris folyamatokra. A júliusi pénzmennyiség-adatokat már részben befolyásolhatták az ilyen jellegű portfóliódöntések, és ez minden bizonnyal fokozottan érvényes az augusztusi adatokra, amelyeket majd szeptemberben hoznak nyilvánosságra. Mint azonban a múltban is kiderült, a pénzmennyiség-adatok mély és átfogó elemzése révén jobban meg lehet érteni a pénzügyi folyamatoknak a monetáris folyamatokra gyakorolt hatását, egyszersmind ki lehet olvasni a pénzmennyiség-növekedésből a hosszabb távú inflációs trendekre utaló, vagyis a monetáris politika szempontjából releváns jelzéseket. Ilyen helyzetben hasznos az EKB által a monetáris elemzésben követett átfogó megközelítés.

A pénzmennyiség és a hitelállomány folytatódó erőteljes bővülése összességében felfelé mutató árstabilitási kockázatokat jelez közép-, illetve hosszabb távon. A monetáris folyamatokat éppen ezért rendkívül gondosan figyelemmel kell kísérni.

Összefoglalva: a közgazdasági elemzésből származó információknak a monetáris elemzés eredményeivel való összevetése megerősítette, hogy az árstabilitást középtávon felfelé mutató kockázatok övezik, jóllehet az euroövezet gazdasági fundamentumai erősek. Ennek megfelelően az EKB monetáris politikája továbbra is inkább alkalmazkodónak tekinthető a többek között élénk pénzmennyiség-növekedés és hitelkiáramlás jellemezte övezetben. Ugyanakkor a nagy bizonytalanságból adódóan további információkra van szükség ahhoz, hogy további következtetéseket lehessen levonni a monetáris politikát illetően. A Kormányzótanács ennek megfelelően rendkívül gondosan figyelemmel kísér minden folyamatot. Ezen helyzetértékelés alapján, továbbá határozott és gyors fellépéssel a Kormányzótanács biztosítani fogja, hogy az árstabilitási kockázatok középtávon ne realizálódjanak, valamint, hogy a középtávú inflációs várakozások továbbra is szilárdan az árstabilitásnak megfelelő szinten legyenek rögzítve. A fennálló helyzetben kiemelten fontos, hogy az inflációs várakozások továbbra is szilárdan az árstabilitásnak megfelelő szinten legyenek rögzítve. Ami a pénzügyi piacokat illeti, a Kormányzótanács az elkövetkező időszakban változatlanul kiemelt figyelemmel kíséri majd a folyamatok alakulását.

A költségvetési politikát tekintve, a fiskális politika strukturális konszolidációja továbbra is lassú ütemben halad, és fennáll a veszélye annak, hogy egyes országok expanzív prociklikus költségvetési politikát folytatnak majd. A 2007-es költségvetés végrehajtásához és a 2008-as költségvetés tervezéséhez elengedhetetlen, hogy az 1999–2000-es fellendüléskor elkövetkezett hibák ne ismétlődjenek meg. A fiskális egyensúlyi problémákkal küszködő országoknak helyre kell állítaniuk az egyensúlyt, összhangban a Stabilitási és növekedési paktum követelményeivel. Azt az Eurocsoportban vállalt elkötelezettséget, miszerint 2008-ra, illetve 2009-re, de legkésőbb 2010-re megvalósuljanak a középtávú költségvetési célkitűzések, az euroövezet valamennyi tagországának tiszteletben kell tartania. Azoknak az országoknak pedig, amelyeknek sikerült rendezniük költségvetési pozícióikat, tartózkodniuk kell a prociklikus fiskális politikától.

Végül ami a strukturális reformokat illeti, a Kormányzótanács üdvözli azokat a további erőveszítéseket, amelyek az euroövezet termelőkapacitásának magasabb foglalkoztatottságon keresztüli bővítésére irányulnak. Az euroövezet munkapiacain az utóbbi években a fejlődés egyértelmű jeleit lehetett érzékelni, ami részben múltbeli munkapiaci reformok hatását tükrözi. További előrelépésre van azonban szükség a munkaerő szakmák közötti és földrajzi mobilitásának, valamint az új képességek kialakításának élénkítésére, hogy javítani lehessen a bizonyos országokban és régiókban viszonylag alacsony munkapiaci részvételen és a még mindig magas munkanélküliségen.